Szépségipar és ami mögötte van...
Gondolkodtál már azon, vajon hány vegyszerrel érintkezik a bőröd reggelente? És egész nap? Vajon Te is azok közé tartozol, akik öntudatlanul mérgezik magukat testápolás helyett?
SZERZŐ: dr Házi Edina
Megjelent az ECOLIFE magazin márciusi számában.
A szépségápolás egyidős az emberiség történetével. Az ember természetének része, hogy külső fizikumát szebbé és kívánatossá tegye, ez belső fejlődési programunk tükre, annak mintegy külső megnyilvánulása. Tulajdonképpen erre a törekvésünkre épít szépségipar is, ennek fényében ma Magyarországon is multinacionális cégek uralják a kozmetikumok piacát, fő céljuk a lehető legnagyobb profit, vagyis a legkisebb befektetéssel a legnagyobb hasznot termelni. Az üzletek polcai roskadoznak a legdivatosabb kozmetikai márkák termékeitől, és a “csodaszerek” legtöbbje igényes csomagolással és hangzatos reklámmal igyekszik kitűnni.
Hogyan is működik a kozmetikai marketing?
A profitorientált cégek szívesen használják az épp divatos hatóanyagokat vezérzászlóként: ilyen a termálvíz, az aloe vera, az avokadó olaj vagy akár az arany, reklámjaikban pedig röpködnek a titkos formulák, molekulák, és a csodás hatásokat ígérő hatóanyag komplexek.
A kisebb-nagyobb pszichikai nyomás hatására a legtöbb nő reményekkel telve próbálja ki az egyes kozmetikumokat, miközben öntudatlanul – az esetek többségében – káros keveréket használnak, ezek ugyanis gátolják bőrünk természetes működését, ráadásul számtalan méreganyaggal terhelik szervezetünket, miközben függőséget okoznak: a „csodaszerek” nélkül bőrünk extrém módon kiszárad és húzódik. Ezt követően ráfogják, hogy a sok stressz miatt öregszünk ilyen gyorsan, és még több, még jobb, még drágább készítményre van szükségünk. A valóság azonban az, hogy arcbőrünk függővé vált a bőridegen olajoktól, és károsult a vegyszerektől, ennek köszönhetően arcbőrünk idővel elvékonyodik, a bőrsejtek anyagcseréje, tápanyagellátása, funkciója károsodik, és a sérült bőr még kevésbé képes megvédeni szervezetünket a méreganyagoktól.
Mit tartalmaznak általában a hagyományos kozmetikumok?
A víz után általában valamilyen kőolajszármazék áll (Mineral oil, Petroleum, Liquidum Paraffinum - Paraffinum liquidum sterilisatum, Paraffin wax vagy Mineral wax, Vazelin, Petrolatum, Cera microcristallina, Ozokerit, Petrol Wax, Ceresin), ami elsőre bársonyos és puha bőrfelszínt kölcsönöz, de valójában egy áthatolhatatlan, vékony filmréteggel vonja be a bőrt, akadályozva ezzel a bőrlégzést és eltömítve a pórusokat. Felhasználásuk legfőbb oka az, hogy a növényi olajokhoz képest hihetetlenül olcsóak, színtelen és szagtalan, sokáig elálló anyagok, ami leginkább biztosítja a termékek multinacionális piacképességét. A vizet és az ásványi olaj származékokat szintetikus emulgeálószerrel elegyítik, melyek ahelyett, hogy segítenék a bőr hidratálását, kioldják a bőrsejtek közül a faggyút, ezáltal még inkább szárítva a bőrt. Emellett tartalmazhatnak még kémiai hatóanyagokat, sűrítőanyagokat, szintetikus színezékeket, illatanyagokat és tartósítószereket.
Mi a megoldás?
Amellett, hogy ismerjük a szintetikus mérgeket, hasznos felismernünk olyan, a piacon még nagy számban jelen lévő gyártói törekvéseket, melyekkel megtéveszthetnek és félrevezethetnek minket. Ismeretükkel még nagyobb lehetőséget kapunk a tudatos és magabiztos döntésre.
A legtöbb gyártó felismerte a natúr kozmetikumok egyre erősödő népszerűségét, és az anyagi haszon reményében szívesen kihasználja a natúr alapanyagokat marketingfogásaiban, melyekre érdemes odafigyelni.
- A termék csomagolásán nagy betűkkel szerepelhet akár az “originals”, akár a “naturals” címszó, miközben az INCI felsorolásban sok szintetikus anyag szerepel.
- A csomagolás gyönyörű gyümölcsökkel vagy virágokkal illusztrált, rajtuk hatalmas betűkkel a divatos, értékes természetes hatóanyagok neveivel. Ha pedig végig böngésszük az INCI felsorolást, rájövünk, hogy valóban tartalmaz valamennyit a természetes összetevőből, de valószínűleg elenyésző mennyiséget, mert gyakran a felsorolás középen (általában 1-2 %), vagy hátul (általában 0,1-0,3 %) kullog. Ilyenkor a természetes anyag szinte alibiből kerül a kozmetikumba.
- Más esetben az illusztrációként szereplő gyümölcs vagy virág hatóanyaga egyáltalán nem is szerepel az INCI felsorolásban, csupán szintetikus illatként van jelen a termékben, elkápráztatva a vásárlót.
Hosszú távon akkor lehetünk a biztosak abban, hogy értékes kozmetikumot használunk, ha kialakul egyfajta bizalom bennünk a gyártó iránt. Ennek legfőbb kritériuma a gyártóról és a kozmetikumról való tiszta és korrekt ismeret, és ezt természetesen segíti a látható szakértelem, a felhasznált összetevők milyensége és a gyártási folyamat ismerete. Emellett egyre több gyártó felismeri, hogy az ellenőrzött natúr és organikus minősítések is komoly alapot adhatnak a bizalomra.